Este van már, senki sincs az utcán
A sötét ég is megvakultan néz rám
Szeretnék most nem egyedül lenni
De nehéz így, hogy elfelejt mindenki

Ha legalább ennyit őszintén elárulna
A sokból a keveset, aki nem csak mondja

Aki nem néz, hanem lát, aki nem gondol, csak érez
Ha lenne bárki, aki valóban erre képes
Aki szeretetből szeret, aki igazából nevet
Ha ilyenek lennének az emberek

Nem érdekel már, mit mondanak nekem
A szemembe mit mernek, lényegtelen
Lelkükbe viszont nem láthat be az ember
Szeretne, de a Teremtő nem így rendel

Ha legalább ennyit őszintén elárulna
A sokból a keveset, aki nem csak mondja

Aki nem néz, hanem lát, aki nem gondol, csak érez
Ha lenne bárki, aki valóban erre képes
Aki szeretetből szeret, aki igazából nevet
Ha ilyenek lennének az emberek

De ha ennyire fontos itt az emberi akarat
Ha ledönti az útjába kerülő falakat
Megteheti bárki, hogy átlép egy küszöböt
És elfelejt mindent, ami ítélt és lekötött

Aki nem néz, hanem lát, aki nem gondol, csak érez
Ha lenne bárki, aki valóban erre képes
Aki szeretetből szeret, aki igazából nevet
Ha ilyenek lennének az emberek

(by Tahi)

Vissza a művekhez